Rólunk

Harkány városában örvendetes módon immáron 15 éve működik német nemzetiségi tevékenység. Városunk nem egy tipikusan német nemzetiségek által lakott település, ezáltal egyedi helyzete van: Harkány nem azon települések körébe tartozik, amelyekbe Mária Terézia idején, a török uralom után német nyelvterületekről telepítettek be német ajkú lakosságot. A II. világháború után városunkban alig volt német ajkú lakosság; A rendelkezésre álló kitelepítési dokumentumok szerint mindössze néhány főt említenek, akik a mai város területéről ki lettek telepítve Marburg város környékére, a németországi Hessen tartomány területére. Az akkori Harkányban (Baranya vármegye) összesen 250 fő került be a névjegyzékbe, amelyből a népszámlálási válasz szerint 28 főt tartottak számon német nemzetiségűként és/vagy német anyanyelvűként és 222 főt Volksbund-tagként.  1941-ben a település népességéből (914 fő) 1 főt tartottak számon német nemzetiségűként és 23 főt német anyanyelvűként.*

A ma itt élő német nemzetiség az egész ország területéről, német nemzetiség lakta településekről került ide, főleg a 60-as/70-es évek során, amikor Harkány nagyobb (idegenforgalmi) fejlődésnek indult és azóta is folyamatosan. Az itt lakó német nemzetiség többek között az alábbi településekről települt át Harkányba: Majs, Töttös, Bóly, Nagynyárád, Villány, Somberek, Babarc, Nemesnádudvar, Baja, Bácsalmás, Mohács, Versend, Szalatnak, Szulok, Vaskút, Császártöltés, Egerág, Dióspuszta, Hegyszentmárton, Téseny, Mecseknádasd, Máriakéménd és Nagybudmér. A több helyszínről való ideérkezés előnyeként kiemelhetjük, hogy mindig tudunk egymásnak átadni új ismereteket, ezáltal színesítve nemzetiségünk életét.

A 2006-ban először anno még más néven megalakult Harkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat igyekezett a sok helyről érkezett, de egy nemzetiséghez tartozókat összehozni, egymással megismertetni. Még ma sem biztosan tudunk mindenkiről, aki német nemzetiségűnek vallja magát, azonban elmondhatjuk, hogy tagjaink köre évről évre bővül. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint, városunkban 247 fő vallotta magát német nemzetiségűnek.* Ez a szám 2022-ben remélhetőleg Harkány lakosságának növekedésével analóg módon tovább fog emelkedni.

Aktív tagjaink száma, akik rendszeresen részt vesznek összejöveteleinken, rendezvényeinken, kb. 50-80 főre tehető. Havi rendszerességgel tartunk nemzetiségi esteket, amelyeken nyelvfelvételeket hallgatunk, táncolunk, zenélünk, németül tanulunk (Standarddeutsch) ill. beszélgetünk (nemzetiségi német nyelven), továbbá nemzetiségi ételeket prezentálunk. Az estjeinken több generáció vesz részt: kicsik, nagyok és felnőttek egyaránt. Emellett éves rendszerességgel több rendezvényt szervezünk, amelyek közül néhány nyilvános, így a Harkányba látogató német nyelvterületről (Németország, Ausztria, Svájc t.k.) érkező turistákkal is lehetőségünk nyílik nyelvünk gyakorlására, beszélgetések megszervezésére. Ezek közé tartozik például a Német nemzetiségi nap és az Oktoberfest c. rendezvényünk, amelyeket német nyelven, nemzetiségi táncokkal, énekkel és német anyanyelvű fellépőkkel szervezünk meg.

Többször szervezünk kirándulásokat, rövidebb utakat német nemzetiségi nyelvterületekre bel- és külföldön egyaránt, amelyek során a német nyelv ápolása mellett szintén nagy hangsúlyt fektetünk hagyományaink, szokásaink ápolására is. Az óvodában (német nemzetiségi csoport) és az iskolában is lehetőség van a német nyelv tanulására. Pedagógusaink is nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaink megismertetésére és gyakorlására, pl. az évente megszervezett Márton-napi rendezvények keretében. Különösen büszkék vagyunk önkormányzatunk Singvögel Chor nevű kórusára, amely hosszú évek óta ad elő német nyelvű dalokat, népies műdalokat. Kórusunk 2020-tól egységes, hagyományos Baranya megyei nemzetiségi népviseletben (Tracht) tartja fellépéseit, így az éneklés mellett reprezentatívan képviseli kulturális értékeinket is.

Célunk a német nemzetiségi közösség erősítése, a nemzetiségi nyelv ápolása, emellett a regionális és interregionáls német nemzetiségi kapcsolatok erősítése, továbbá a közös összefogás mind a környező német nemzetiségi önkormányzatokkal, mind a helyi, más nemzetiségű (horvát és szerb) önkormányzatokkal.